Sötét volt.Csak a szellőt éreztem. Csak a lágy,hűvös szellőt ami nagyon jól esett. Lebegtem a sötétben. Nagyon jó érzés volt. Nem akartam hogy valaha is vége legyen. Olyan volt mintha meghalltam volna. Mintha a mennybe kerültem volna és a felhűkön feküdtem volna. A puha és szép hófehér felhőkön , ami csak pillanatok kérdése hogy mikor lep el és rejt el minden elől.Amint mondtam nem akartam hogy vége legyen.Azt akartam hogy mindig így mardjak.Igaz hogy az én fejemben olyan volt mintha csak órák teltek volna el. Ez nem volt igaz. Valójában 2 nap telt bele. Felébrettem. A mellkasomon kötés volt.Mint mindig kinyitottam a szememet és oldalra néztem. Lola JOhn ölében ült és csak sírt. John pedig könnyes szemekkel bámult. Látszott a szemén hogy megviselte a dolog és küzködig a könnyek ellen. Edward ült és csak bámult ki a fejéből.Mintha a szelleme már nem lett volna kötünk. Nem érdekelte a világ csak a saját gondolatai. Könnyes szemekkel nézett a semmibe és gondolkozott. Lola állapota is valami ilyesmi volt. JOhn egyszer csak észre vette hogy felkelte. Mielőtt még megszólalt volna Az ujjamat a szám elé rakva jeleztem neki hogy maradjon csöndben. Percekig szívtam magamba a friss klevegőt ami az ablakon jött be. Nagyon jó volt. Élveztem azt hogy senki nem vesz rólam tudomást csak John és ő is békén hagy. LEcsuktam a szemem és álomba ringatott a csönd. Másnap reggel felkeltem és láttam hogy Edward még mindig ott ül. John és Lola pedig kint a székeken csókolózik.
-Edward-suttogtam hátha visszatér a földre de semmi.- Edward! -mondtam majd megböktem az oldalát.Még mindig semmi. - Edward-mondtam majd kilöktem a kezét a feje alól. Erre már felfigyel és örömmel teli szemekkel figyelt.
-Molly- visította mint egy kismalac és megölelt.Óvatosan elengedett majd a szemébe néztem és megcsókoltam.
-Már azt hittem nem kapok puszit.-montam 
-Én meg azt hittem hogy soha többé nem fogom halani ezt a hangot.-mondta és aggdás tért a hangjába.
-De mégis itt vagyok-mosolyogtam.-és éppen jól érzem magamt csak fáj egy kicsit a mellkasom.-majd oda néztem. 
Edward már nagyon hiányolta a hangom ezért úgy döntötem hogy beszélni fogok ezerrel mert már hiányzott hogy állandóan jártassam a számat.
 
 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése