Kopogtak. Kicsoszogtam gondolkodó fejjel az ajtóhoz és kinyitottam. Lola állt mosolygó fejjel előttem.
-Szia! Na mi van hogy ilyen boldog vagy ? -kérdeztem majd betessékeltem.
- Szia ! Semmi! Egyszerűen tökéletes volt a tegnap estém.-mondta majd kicsit kuncogni kezdett.
Figyelj ! Kérnek kell valamit. Segítened kell ! Nagyon fontos lenne!!- mondtam majd lehuppantunk a kanapéra.
-Na mondjad! -mondta kiváncsi képpel
- Tegnap tudod Ericcel voltam este. Na és haza jöttünk olyan 6 pohár után és 2 óra tánc után tudod. -mondtam majd egy kicsit elcsöndesültem. - Bejöttünk felmentünk a szobámba és egyszerűen megtörtént. Tudod miről beszélek. Reggel meg melette ébredtem de nem bántam meg amit tettem. Nem tudok kettőjük közül választani. Segíts! -mondtam majd könnyezni keztem.
Lola arcárol eltűnk a mosoléy és aggódó szemekkel bámult.
- Figyel ! ÉN nem tudok helyetted dönteni. Ez a te dolgod ! Előbb utóbb lesz valami jel amitől dönteni tudsz ! -mondta majd megölelt.
-ÉS amugy tegnap mi történt közted és Justin között hogy ennyire boldog vagy ? -kérdeztem egy gonosz mosollyal az arcomon.
-Hát valójában...... Minden amit el tudsz képzelni.-mondta majd nevetni kezdett.
Hangosan nevettünk 10 percig majd komolyra változott a tekintetem. NEm tudom miért de szomorú lettem.
-mi a baj ? -kérdezte
-Semmmi csak............hiányoznak a fiúk! -mondtam majd megint sírni keztem.
Mi van velem ? Mindenen sírok és kesergek. Megcsalom a barátomat. Állandóan a fiúk járnak az eszemben. Percenként változik a kedvem. Semmiről nem tudok dönteni. ÉS mostanában nem túl jó gondolatok járnak a fejemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése